Nov. 9-én, vasárnap Kolozsváron, az újalsóvárosi református egyházközség gyülekezete Pata utcai imaházában átadták a nagyközönségnek a Fehér Galériát, amely ezentúl különféle képzőművészeti kiállításokkal szolgálja majd a Györgyfalvi negyed magyarságát, felekezetre való tekintet nélkül. A Fehér templom néven ismert imaház melletti termet Fehér Galériának nevezték el. A galéria megnyitásaképpen Gy. Szabó Béla huszonkét fametszetét tekinthetik meg az érdeklődők. /Sándor Boglárka Ágnes: Új galériával gazdagodott a város. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2003. november 18.
Kolozsváron, a Ferenczi-házaspár irányította főtéri Gy. Szabó Béla Galériában Dudás Gyula festőművész először jelentkezett egyéni kiállítással. Dudás Gyula több mint negyven éve él Nagybányán. Tudatosan vállalta a festőiskola hagyományainak ápolását, továbbéltetését. /(n): Festői üzenet Nagybányáról. Megnyílt Dudás Gyula kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2003. december 16.
Starmüller Katalin grafikai kiállítása nyílt meg dec. 13-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Gábor Dénes megnyitóbeszédében elmondta: a képzőművésznő szuverén alkotó, nem követi semmilyen áramlat sémáit. /F. I.: Világok és virágok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. február 12.
Századik alkalommal tartott kiállítást a kolozsvári Gy. Szabó Béla Galéria. A 36 művész alkotását bemutató tárlatot a Gy. Szabó Béla Galéria megálmodója és megvalósítója, Ferenczy Miklós lelkész nyitotta meg. Beszédében nemcsak az 1990-ben alakult galéria történetét ismertette, hanem az itt kiállított munkák alkotóiról is szólt. /N. J.: Ünnepelt a galéria, ünnepelt a közönség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 23.
Gy. Szabó Béla pasztelljeiből nyílt kiállítás február 22-én Kolozsváron, az Újalsóvárosi Református Egyházközség Pata utcai Fehér Galériájában. A tárlat anyagát elsősorban az 1930-as években készült munkák képezik, amelyeket a világ több országa (Brazília, Mexikó, Kína, Német-ország, Olaszország stb.) ihletett. Gy. Szabó Béla a múlt századelején született Gyulafehérváron, innen nevében a Gy betű. /Farkas Imola: Barangolások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2004. március 15.
Márc. 13-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Bokor Ernő miniatúráinak kiállítása. A művész képei Kolozsvár, illetve Kalotaszeg forradalom előtti és utáni műemlékeit ábrázolják, ezzel is tisztelegve az 1848 emléke előtt. /S. B. Á.: Ünnep előtti miniatúra-kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2004. április 5.
Tizenöt képzőművész, festők, grafikusok, szobrászok és iparművészek, a Dudás Gyula vezette Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságának tagjai nyújtottak ízelítőt a város képzőművészeti életéből a Gy. Szabó Béla Galériában ápr. 3-án megnyílt kiállításukkal. Az alig másfél éve alakult társaság már gazdag művészi múlttal rendelkezik. Otthonukban, a nagybányai Teleki Magyar Házban rendszeresen rendeznek kiállításokat. Először Szentendrén mutatták be alkotásaikat. Németh Júlia méltatta a bemutatott alkotásokat. Végezetül Dudás Gyula festőművész mutatta be a 2002-ben alakult Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságának tevékenységét. /(-h): Nagybányai képzőművészek a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2004. április 26.
Dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul jelenlétében nyílt meg ápr. 24-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában Petkes József nyíregyházi képzőművész kiállítása. A festőművész Szatmárnémetiből települt át Magyarországra. /Ünnepi kiállítás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. május 10.
Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceum képzőművészeti tagozata diákjainak mintegy félszáz alkotásából – grafikák, kerámiatárgyak – nyílt kiállítás máj. 8-án a Főtéren, a Ferenczy Annamária irányította Gy. Szabó Béla Galériában. Wolf Rudolf a líceum igazgatója ismertette a három éve létesült képzőművészeti tagozat történetét. Székely Géza grafikusművész, a képzőművészeti tagozat megálmodója és megvalósítója a szoros összefogást hangsúlyozta, amelyet a szülői és a tanári közösség részéről tapasztalt. /(-h): Mítoszvilág a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2004. augusztus 16.
Aug. 15-én Kolozsváron a református egyházközség Pata utcai Fehér Galériájában Gy. Szabó Béla olajfestményeinek töredékéből rendezett kiállítás nyílt meg. /Ö. I. B.: Tárlat a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2004. szeptember 6.
Kolozsváron, a főtéri Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt P. Ütő Erzsébet festészeti tárlata. Bevezetőt mondott Ferenczy Miklós lelkész, a tárlatot Németh Júlia méltatta. A Máramarosszigeten élő és alkotó P. Ütő Erzsébet hat év leforgása alatt immár harmadszor jelentkezik egyéni kiállítással a kincses városban. A fa dicsérete cím rendkívül beszédes: a művész hódolatát fejezi ki a növényvilág legcsodálatosabb, legváltozatosabb teremtményei, a fák iránt. /(-th): A fa dicsérete a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2004. szeptember 11.
P. Ütő Erzsébet 1957-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Művészi kiteljesedésének városa Máramarossziget, ahol oktatói, művészetpedagógusi tevékenységet is folytatott. Falikárpitjaival szerepelt a firenzei Iparművészeti Biennálén is. A Máramarosszigeten élő és alkotó P. Ütő Erzsébet neve a kolozsvári művészetkedvelők előtt sem ismeretlen, hiszen 1998 óta hároméves időközökben rendszeresen jelentkezik alkotásaival a kincses városban. Most megnyílt kiállításán festményei egyetlen témát járnak körül. A fa dicsérete – jelzi összefoglaló címben is a művészi szándékot. /Németh Júlia: A fák dicsérete. P. Ütő Erzsébet kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2004. szeptember 20.
Szept. 18-án megnyílt Gally Katalin pasztelljeiből összeállított tárlat Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. /Farkas Imola: Gally Katalin tárlata a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2004. szeptember 25.
Kolozsváron a Pata utcai Fehér Galériában megnyílt Gy. Szabó Béla olajképeinek tárlata. A Gy. Szabó-hagyaték gondozója, Ferenczy Miklós lelkész válogatott Gy. Szabó Béla olajfestményeiből. /Németh Júlia: Gy. Szabó Béla olajképei a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2004. szeptember 29.
Kolozsváron, a Gy. Szabó Galériában látható Gally A. Katalin festészeti tárlata, akit főleg a fának a különböző – idő, a nap, víz, a festék által okozott – átváltozásai ragadnak meg. /Székely Sebestyén György: Gally A. Katalin kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2004. november 10.
Dudás Gyula a hargitai tájak szülötte, neve mégis immár végérvényesen Nagybányával fonódott össze. 1958-ban, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került Nagybányára, a festőfővárosba. Dudás Gyula festőként a klasszikus nagybányai hagyományok követője. A művész évtizedek óta készült kolozsvári egyéni kiállítására, s amikor egy évvel ezelőtt felrakta munkáit a Gy. Szabó Béla Galéria falára, a megnyitón súlyos szívbántalmai miatt nem vehetett részt. Erős szervezete legyőzte a kórt, 75. születésnapjára meglepheti magát egy újabb kiállítással. A nagybányai Teleki Magyar Házban nov. 12-én megnyíló tárlatán Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke mond köszöntőt. /Németh Júlia: Dudás Gyula 75 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2004. december 3.
A Barabás Miklós Céhbe tömörülő erdélyi magyar képzőművészek mintegy hetven alkotását árverezik a kolozsvári Gy. Szabó Béla Galériában. A befolyó pénzösszeget a Barabás Miklós Céh Farkas utcai romos épületének felújítására szánják a művészek. „Hagyományt szeretnénk teremteni a hétvégi árveréssel, évről évre meg szeretnénk szervezni. Az idén befolyt összeget a székház felújítására szánjuk, az elkövetkezőkben már a művészek kaphatnák meg a műveik értékesítéséből nyert összeget” – nyilatkozta Novák Ildikó, a kiállítás valamint az aukció egyik szervezője. /Bálint B. Eszter: A székházat újítják fel az összegből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 3.
Scheffler János néhai szatmári megyés püspök szobrát avatják fel dec. 4-én szülőfalujában, a Szatmár megyei Kálmánd községben. Schönberger Jenő, a vértanú püspök utóda szenteli fel az emlékművet, majd dec. 6-án Szatmárnémetiben, a székesegyházban ünnepi szentmisén emlékeznek meg Scheffler Jánosról. A szentmisén a hívek a jilavai fegyházban elhunyt püspök mihamarabbi boldoggá avatásáért imádkoznak, majd Bura László szatmárnémeti tanár mutatja be Scheffler Jánosról szóló könyvét. /Szobor a vértanú püspöknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./ 31/ Erdélynek is megvannak a maga reneszánsz emberei. Takács Gábor fogtechnikusként elvégezte el a közgazdasági egyetemet, közben szinte magántanulóként látogatta a kolozsvári Gy. Szabó Béla és a szintén erdélyi származású szentendrei mester, Barcsay Jenő műtermét, aki a világ valamennyi rangos művészeti akadémiáján tankönyvnek számító Művészeti anatómiát megalkotta. S miután első grafikai munkái megjelentek a kiállításokon, művészeti írásai jelentek meg az Igazság /a Szabadság előde/, az Utunk /a Helikon előde/, a Korunk és más lapok hasábjain. Azóta már három művészeti könyv szerzője. Takács Gábor íróportréi, portrékompozíciói mellett a műemléki, városképi, építészeti motívumok megörökítője is. /Banner Zoltán: Egy művész életútjának felén... = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 14.
Dec. 9-én felavatták Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Emlékházat. A jeles művész 16 évig, 1969-tól haláláig élt a Bolyai utca 6. szám alatti épületben. Ferenczy Miklós református lelkész, a hagyaték gondozója elmondta: az emlékház feladata a művész emlékének ébren tartása. Erdély-szerte egyedinek tekinthető az emlékház, ugyanis kevés olyan magyar alkotó van, akinek hagyatékát egy helyen tudhatjuk. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Gy. Szabó Béla művészetének emberközeliségéről beszélt. Murádin Jenő, a hagyaték egyik legkiválóbb ismerője, a mester munkásságáról szóló könyv megszületéséről tájékoztatott. /Szentes Szidónia: Gy. Szabó Béla Emlékház Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2004. december 15.
Megnyílt a sepsiszentgyörgyi Gothárd Veronika festményeinek kiállítás Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A művész absztrakt iránti vonzalma egyértelmű, ugyanakkor figuratív olajképek is helyet kapnak a tárlaton. /N. J.: Ritmikus formák, beszélő színek. Gothárd Veronika festészeti tárlata a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2004. december 18.
Megjelent Németh Júlia Lövith Egon /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely/ című monográfiája. A kötetet dec. 23-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában a kiadó igazgatója, Káli Király István és a kötet szerkesztője, Jánosházy György mutatja be. A könyvet a szerző és a művész, Lövith Egon dedikálja. /Lövith Egon-monográfia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2005. január 17.
Január 15-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyitották a Balaskóné Osváth Zsuzsa (1919–1998) akvarell-emlékkiállítást. Megnyitó beszédében Szőcs István kitért a Marosvásárhelyről elszármazott művésznő küzdelmes életére. Amikor férje, Balaskó Nándor Nyugatra távozott, itt hagyva őt két lányával, Osváth Zsuzsa nem roppant össze. /Ö. I. B.: Újra közöttünk B. Osváth Zsuzsa képei. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2005. február 7.
Február 5-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Fazakas Tibor vajdahunyadi grafikus tárlata. /Ö. I. B.: Grafikai tükör. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2005. március 7.
Március 5-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt kiállításon látható Lőrincz Lehel szobor- és pasztellművészetének legfrissebb termése. Németh Júlia műkritikus szerint Lőrincz Lehel hű önmagához és közösségéhez realista szemléletű alkotásaival. /Ö. I. B.: Megnyílt Lőrincz Lehel tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2005. április 9.
Forró Antal /1924-1982/ festő- és grafikusművész alkotásaiból rendeztek kiállítást Kolozsváron, a Főtér 23. szám alatti Gy. Szabó Béla Galériában. A tárlatot a házigazda, Ferenczy Miklós lelkész nyitotta meg. Németh Júlia Forró Antal portréfestői érdemeit hangsúlyozta. /Megnyílt a Forró Antal-emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2005. április 12.
Centenáriumi gyűjteményes kiállítás nyílt Székelyudvarhelyen Gy. Szabó Béla grafikus munkáiból. Gy. Szabó Béla 1905-ben született Gyulafehérváron, a budapesti műegyetem gépészmérnöki szakán végzett. 1932-ben az erdélyi magyar művészek Kós Károly rendezte kolozsvári kiállításán jelentkezett először. 1985-ben 80 éves korában hunyt el. /Fekete B. Zoltán: Gy. Szabó Béla százéves lenne. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./
2005. április 29.
Április 25-én Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt Gy. Szabó Béla, a jeles erdélyi képzőművész centenáriumi gyűjteményes kiállítása. A művész nevelt fia, Ferenczy Miklós tiszteletes, az örökség kezelője elmondta: csepp ez a tengerből, hiszen az életmű maga mintegy 15 ezer szén- és tusrajzból, 1500 fametszetből, 200 olajképből és csaknem 2000 pasztellből tevődik össze. Erre a vándorkiállításra, amely az előző hónapokban megjárta már Szászrégent, Nagyváradot és Székelyudvarhelyt is, úgy válogatták össze az anyagot, hogy minden korszakából, általa kedvelt műfajból ízelítőt nyújtson. A megnyitón megjelent dr. Kuna Tibor, akit több évtizedes barátság fűzött a száz éve született, s húsz éve elhunyt művészhez. Kuna rendszeresen vásárolt a művész eladásra szánt képeiből, így aztán ma irigylésre méltóan gazdag Gy. Szabó Béla-gyűjtemény birtokosa. Elmondta, hogy ő javasolta a csíki múzeum igazgatójának egy Gy. Szabó-tárlatot a birtokban levő képek segítségével. Az elképzelés azonban terv maradt, és most dr. Kuna az újságból értesült a vándortárlatról. /Cseke Gábor: Ha volna egy pisztolyom. Az elmaradt tárlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2005. május 7.
A szászrégeni DIO Házban megnyílt a száz éve született Gy. Szabó Béla grafikusművész kiállítása. Szászrégen gyülekezeti központja a DIO Ház. /Sárkány Kákonyi Iringó: 100 éve született Gy. Szabó Béla grafikusművész. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./
2005. május 17.
Tamás György műgyűjtő fáradhatatlanul rendezi a kiállításokat, csoportost vagy egyénit, kiadványokban népszerűsíti az egyetemes magyar képzőművészeti munkákat, elsősorban Stockholmban, az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholmon – az EMKES-en keresztül. Ennek az egyesületnek a célja, amint a hasonló című könyv első fejezetében a négy szerző, Gergely Tamás, Stockholm, Takács Gábor, Kolozsvár, Takács Gábor, Szentendre és Tar Károly, Lund, kifejti, a magyar képzőművészet támogatása és népszerűsítése, ezen belül kiemelten az erdélyi szerzőké és munkáiké. Most rendezi a második nagyszabású képzőművészeti tárlatot Tamás György műgyűjtő. Mind a március 17-i, első, mind a mostani, második, május 26-án megnyíló kiállítás, az EMKES 10. jubileumának szentelt rendezvény bemutatja a magyar képzőművészeket Kolozsvártól Amerikáig, Nagybányától Párizsig. A Kolozsvárról elszármazott mecénás szervezte márciusi kiállításon kiváltságos helyet kapnak kolozsvári képzőművészek: Essig Klára, Imecs László, Macskássy József, Miklóssy Gábor, Tompos Opra Ágota, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor, Takács Gábor, Tóth István. Közülük ugyan sokan már elhunytak. A felsoroltakon kívül több mint 25 magyar képzőművész munkáját mutatták be. A május 26-án Stockholmban, az Idős Magyarok Klubjában (Senior Klub) nyíló kiállításon 38 képzőművész szerepel 59 munkával. Ezen a kiállításon zömmel szobrászok, keramikusok szerepelnek, de festők és grafikusok is. Az alkotók egyharmada „kincses Kolozsvárt” képviseli. /Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./
2005. június 11.
Tíz romániai magyar grafikus, Baász Imre, Cseh Gusztáv, Feszt László, Gy. Szabó Béla, Haller József, Kusztos Endre, Nagy Pál, Plugor Sándor, Szabó Zoltán (Judoka) és Újvárossy László alkotásaiból nyílt tárlat május elején, a Római Magyar Akadémián. /Vécsi Nagy Zoltán: Romániai magyar grafikusok alkotásai Rómában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
